Egy hatalmas, 1500 éves kőépítmény a Kaszpi-tenger közelében, melyről úgy vélik, hogy nomád törzsek építhették, például a hunok.
A kazahsztáni Stonehenge különböző méretű sziklákból áll, de a legkisebbek is 4 méter magasak, és vannak köztük több tíz méteresek is – közölte Andrej Astafiev, a délnyugat-kazahsztáni Manggisztaui Állami Történelmi és Kulturális Rezervátum régésze.
A sziklalapokat beleállították a földbe, és némelyik egészen úgy néz ki, mint amilyeneket Stonehenge-ben láthatunk. Néhány sziklára fegyverek és teremtmények képét vésték fel. Az egyik legkülönlegesebb felfedezés azonban nem kőből van. Egy részben ezüstből készült nyerget is találtak, amelyet vaddisznók, őzek és ragadozó állatok képei borítanak.
Még rengeteg munka áll a régészek előtt, és egyelőre csak annyit sejtenek az építkezés jellege és a sziklák alapján, hogy egy nomád törzs hagyatékát találták meg. Az ezüstnyereg dekorációja abból a korszakból származhat, amikor összeomlott a Római Birodalom, és a Hunok portyáztak Ázsia és Európa között.
A nyergen lévő jelek alapján a tulajdonosa valószínűleg gazdag és kiváltságos ember volt. Azt viszont még nem tudják, hogy a tárgy miért került oda. Jevgenyij Bogdanov orosz akadémikus, a felfedezésről beszámoló tudományos cikk társszerzője szerint rituális vagy temetkezési céllal temethették el a nyerget. Találtak ott egy csontvázat is, de a vizsgálataik szerint az évszázadokkal a nyereg után került a földbe.
Az egész lelőhelyet egy fémdetektoros kincskereső találta meg évekkel korábban.
